Gyógytorna

A gyermekkorban elsajátított megfelelő és rendszeres mozgás szükségszerű az egészséges fejlődés érdekében. Szűrővizsgálatok szerint 40–70% azoknak a kisgyermekeknek az aránya, akik valamilyen kezdődő mozgásszervi elváltozásban szenvednek, sőt már óvodáskorban is megfigyelhető a tartási rendellenesség és a lúdtalp. Sok esetben ez a mozgásszegény életmód hozadéka.

Kezelési lehetőségeik széles spektrumot ölelnek fel, azonban mindenképp szakember segítségére van szükség a progresszió és a későbbi szövődmények elkerülése érdekében. Kezeletlen esetben a helyzet az évek múlásával tovább romolhat, akár több szervrendszerre kiterjedő elváltozások alakulhatnak ki. Szülőként sokat tehetünk ezek elkerülése érdekében, sok sétával, szabadban töltött mozgással és sportolási lehetőséggel segíthetjük a gyermek fejlődését. Abban az esetben, ha már kialakult a probléma, szakszerű ellátásra van szükség.

Az aktív gyógytorna játékos, változatos gyakorlatokra épül, melyet a gyermekek élveznek és szívesen végeznek.

A gerincferdülés sok esetben iskoláskorban kerül diagnosztizálásra, azonban már csecsemőkori formája is ismert. Magyarországon jelenleg az egyetlen kezelési lehetőség az ebben az életkorban megjelenő formára a Vojta terápia. Az ifjúkorban megjelenő formában (3 és 10 év között) a Schroth módszer bizonyos korrekciós elemeit már tudjuk alkalmazni a Vojta terápia mellett. A serdülőkori formában pedig a Schroth terápia a leghatékonyabb gyógymód.

Az aktív gyógytorna lehetőséget biztosít a legkisebbeknek is. A gyermekkori gyógytorna egy markáns területe a koraszülött babák, mozgásukban megkésett fejlődésű, korai idegrendszeri éretlenség miatt lassabban fejlődő gyermekek ellátása. A gyakorlatok egyszerű, mégis kiemelkedően hasznos feladatokból állnak, melyet célszerű a speciális terápiák mellett (például Vojta terápia), mint kiegészítő módszert a szülőknek otthon is végezni a gyorsabb és minőségibb fejlődés érdekében. Amennyiben a gyermeknél izomtónus eloszlási zavart állapítanak meg, sok esetben elegendő az aktív gyógytorna.

Bármilyen területet is érint a gyermek panasza, általánosságban elmondható, hogy minél korábban kezdjük meg a terápiát, annál nagyobb a sikeresség és a tartósság, tekintettel a kora gyermekkorban történő elementáris fejlődésre.

Kulcsfontosságú feladatunk az izomtónus rendezése, az izomzat erősítése, a koordináció fejlesztése és a lassabban haladó babák mozgásfejlődési mérföldköveken való átsegítése. Célunk, hogy a lehető legbarátságosabb környezetben, mosolyok és játékok között érjük el a gyógyulást, a fájdalommentes felnőtt lét beteljesülése érdekében.

Indikációs területek:

  • megkésett mozgásfejődés, központi idegrendszeri sérülések
  • ortopédiai elváltozások (lúdtalp, dongaláb, csípőficam)
  • tartáshibák, gerincferdülés
  • traumás sérülések, operáció utáni állapot kezelése

SZAKEMBERÜNK

Spanyol Anita

gyógytornász, Vojta terapeuta

Spanyol Anita az ország egyik legeredményesebb gyermek gyógytornásza, a Vojta terápia egyik első magyarországi képviselője és szakértője. “A Vojta terápia mérföldköve lett a korai fejlesztésben való egyre hatékonyabb munkámnak, segítségével azóta is csodás eredményeket sikerül elérnünk a gyermekekkel és szülőkkel közösen” – vallja Spanyol Anita. Tovább olvasom…

Vojta terápia

A Vojta terápia egy forradalmi mozgásfejlesztő módszer, mely kimagaslóan jó eredményeket mutat néhány csecsemő- és gyermekortopédiai illetve neurológiai rendellenesség javításában. 

A módszer megalkotója Vaclav Vojta cseh származású ortopéd-neurológus professzor, aki a Müncheni Gyermekklinika igazgatójaként dolgozta ki saját fejlesztő módszerét, cerebral paresises gyermekeken.

Orvos- és gyógytornász csapatával a professzor rájött, hogy ha különböző pozíciókba helyezik a gyermekeket, és ellenállást használnak, mozgásokat válthatnak ki. Olyan mozgásokat, amelyek mindenkiben genetikailag öröklötten benne vannak, tehát léteznek az agyban, magasabb szinteken. Ennek következtében minden életkorban kiválthatóak a minták. Később úgynevezett zónákat találtak a testen, melyeknek pontos, 3 irányú aktiválásával minden gyermeknél ugyan olyan válaszreakciót kapták.

Létezik egy ideális minta, melyet már születés után azonnal teljes egészében ki lehet váltani egy egészséges csecsemőnél, egyetlen zóna ingerlésével 6 hetes koráig. 6 hét után több zónára van szükség az egész modell kiváltásához. Ezek a mozgásminták a központi idegrendszerben találhatóak, velünk születtek, reflexszerűen előhívhatók. Ha a központ sérült, azonos ingerre a központi idegrendszer eltérő mintát, helyettesítő modellt ad válaszul. Célunk a terápia alatt megtalálni azt a kiindulási helyzetet és zónát, amellyel közelebb kerülünk az ideális mintához.

Vojta módszer

Gyógytornász Vojta terápia közben. Fotó: vojta.com

Ez a módszer közvetlenül lép közbe a mozgást és tartást irányító agyi folyamatokba, rendszeres gyakorlással lenyomatot képezve az agy elsődleges mozgatókérgében, mely az akaratlagos mozgások indítója, konkrét kivitelezője. Ennek segítségével fokozatosan elérhetővé válik a helyes minta a gyermekek számára.

A diagnosztikához a módszer az ontogenezis mérföldköveit veszi alapul, kiválasztva azt a helyzetet, amelyben egyértelműen látjuk az eltéréseket az ideálistól. Ezek után lehetőségünk nyílik a terápiás cél meghatározására.

A kezelés menete

Az első találkozás, az előzmények alapos kikérdezése után, felméréssel indul. Vizsgáljuk többek között a spontán mozgást, primitív (csecsemőkori) reflexeket, poszturális (felegyenesedési) reakciókat és magát a reflexmozgást, mint vizsgálati elemet.

A spontán mozgásnál azt figyeljük, hogy az adott életkorban abban a testhelyzetben az ontogenezisben – mozgásfejlődésben – milyen szinten van a páciens és a mozgásokat milyen minőségben képes kivitelezni. Nagyobb gyerekek és felnőttek esetében is használjuk ezeket a mérföldköveket. A feladatunk a vizsgálat alatt az adott testhelyzetben az ideálistól eltérő mozgásmintákat felismerni. Ezek után meghatározzuk a terápiás célt, a testhelyzetet és zónát (aktiválási pontot), amelyek segítségével a mozgás kiváltódik és az ideálishoz közelít.

Három testhelyzetben dolgozhatunk, a 3 helyzet egy reflex mozdulatsor 3 pillanatképe. Háton, hason és oldalt meghatározott, jól beállított testhelyzetben egy meghatározott zónát ingerlünk, pontosan meghatározott irányokban. A kiinduló testhelyzet és a zóna ingerlésével a reflexmozgás (reflexlokomóció) elindul.

Egy feladatot 1-1 percig tartunk ki, mindkét oldalra kétszer ismételve. Így egy pozícióban a gyakorlat 4 percig tart. A gyakorlat végeztével a páciens felveszi a felmérés elején megadott helyzeteket, így egyértelműen láthatjuk a terápia azonnali hatását. A teljes foglalkozás időtartama alkalmanként 45 perc.

Schroth terápia

A Schroth terápiát leggyakrabban a gerincferdülés (scoliosis), hanyag tartás, Scheuermann-kór és Bechterew-kór gyógykezelésére alkalmazzuk.

A gerincferdülés a gerinc kóros deformálódását jelenti. Beszélhetünk funkcionális gerincferdülésről, mely a gerincnek a frontális síkban létrejövő, oldalirányú elhajlása. Nem jár a csigolyák torziójával (csavarodásával), ezek következtében nincs bordapúp. A funkcionális gerincferdülés jól kezelhető a tartáskorrekciós gyakorlatok végzésével. Kezelés hiányában azonban strukturális formává alakulhat.

Strukturális gerincferdülésről akkor beszélünk, amikor 3 dimenzióssá válik a gerinc deformitása. Láthatjuk az oldalirányú hajlást, a csigolyák torzióját és oldalról nézve a gerinc természetes görbületei dekompenzálódnak. Megjelenik a bordapúp, ellentétes oldalon a bordavölgy. Ezek az állapotok együtt járnak a törzs hosszának csökkenésével.

Leggyakoribb tünet az aszimmetria, a hát fájdalma, valamint az izmok terhelhetőségének csökkenése.

A gerincferdülés mértékét Cobb fokban mérjük, melyet álló helyzetben készült RTG felvétel segítségével tudunk lemérni. 20 fok felett javasolt a fűző viselése, 35 fok körüli elváltozás pedig már befolyásolhatja a kardio-pulmonális rendszert. Következésképpen alapvető fontosságú a gyógytorna szerepe a progresszió elkerülése érdekében.

A Schroth terápia lényege, hogy a gerincet korrekciós helyzetbe hozzuk. Majd maximális elongációt(nyújtózást) követően, meghatározott légzési technikával egybekötve aktív izomerősítést és nyújtást végzünk. Minden terápia személyre szabott, a gyakorlatokat az adott páciens diagnózisának megfelelően határozzuk meg.

A feladatok pontos kivitelezése nagy figyelmet igényel, ezért a módszert megközelítőleg a 8. életévtől ajánlatos alkalmazni. A gyakorlatokat otthon is szükséges végezni. A gerincferdülés hosszú utánkövetést igényel, ezért kiemelt jelentőségű a szoros együttműködés az ortopéd orvossal és a gyógytornásszal.

Perifériás neurális struktúrák multidiszciplináris kezelése, idegmobilizáció – perifériás idegrendszer problémáinak kezelése

Hétköznapi mozgásaink során nem csupán ízületeink és izmaink aktiválódnak, az idegrendszerünknek is vannak fizikai komponensei, melyek együttes működése biztosítja a szabad, fájdalommentes mozgást. A perifériás idegek a gerincvelőből kilépve anatómiai képletek között haladva jutnak el a végtagokhoz.

A perifériás idegek sajátossága, hogy nyugalomban „hullámosan” helyezkednek el. Aktiválódva tulajdonságukból adódóan kiegyenesednek, majd nyúlással, csúszással követik a mozgástartományt. Vannak esetek azonban, amikor a sokszor keskeny és szűk csatornákban inakkal, erekkel együtt haladva kompresszió alá kerülnek.

Számos helyen lehetőségük adódik a becsípődésre, letapadásra is. Az érintett területen oxigénhiányos állapot léphet fel, a problémára fájdalommal, gyulladással, duzzanattal reagál a szervezetünk. Gyulladás után hegek alakulhatnak ki, ami letapadáshoz vezethet, így tovább fokozva a panaszokat.

Kiváltó okok között szerepelhetnek az anatómiai eltérések, feszes izomzat, vagy a nem megfelelő testtartás is. Egyes foglalkozások is elősegítik a képtelek degenerációját. Az idegek károsodása elhízás és cukorbetegség szövődményeként is megjelenhet.

Leggyakoribb megjelenési formájuk a testszerte előforduló alagút szindrómák. Érintheti a csuklót (Carpalis alagút szindróma), a könyököt (Cubitalis alagút szindróma), a lábszárat (Peroneus alagút szindróma), a belbokát (Tarsalis alagút szindróma). Előfordul, mint mellkaskimeneti szindróma – Thoracic Outlet Syndroma (TOS).

Tünetek: zsibbadás,  fájdalom,  izomgyengeség, érzészavar, érzéskiesés, izomgörcsök.

A perifériás idegmobilizáció olyan technika, melyben speciális, meghatározott fogások segítségével a letapadt, nyomás alá került idegeket felszabadítjuk. Ennek köszönhetően az ideg vérellátása helyreáll, a fájdalom csökken, majd megszűnik.

Alapos kikérdezés (anamnézis) után érzésvizsgálattal, reflexvizsgálattal és fizikális vizsgálattal (palpáció) további információt gyűjtünk a kiterjedés fokáról. Izomerő vizsgálattal felmérjük a környező izmok állapotát. Ezek után a rendelkezésünkre álló speciális neurodinamikai tesztek elvégzésével bizonyosságot nyerünk az érintett szakasz problémájáról. Ehhez adaptálva választjuk ki a megfelelő gyakorlatokat, melyet a beteg elsajátít, így otthonában is végezhet. Az eredmény tartóssága, fájdalomcsillapítás érdekében gyakran kombináljuk TAPE technikával a kezeléseket.

Indikációs területek: alagút szindrómák, idegsérülések, idegbecsípődések, gerincsérv– neurogén fájdalmak, törés utáni állapotok.