Csecsemő és gyermekkardiológia

Dr. Ladányi Anikó csecsemő és gyermekkardiológus, szívultrahang specialista vizsgál

Az újszülött-, csecsemő-és gyermekkorban előforduló szívbetegségek leginkább veleszületettek, de lehetnek szerzettek is.

A veleszületett szívbetegségek előfordulási gyakorisága megközelítőleg 0.8-1 %, azaz 100 gyermekből kb. egynél valamilyen súlyosságú szívfejlődési rendellenességgel kell számolni. A veleszületett szívfejlődési rendellenességek (congenitalis vitium) klinikai megjelenése és lefolyása a betegség típusától függően igen változatos.

Az eltérések nagy része enyhe, ami spontán vagy gyógyszeres kezelés mellett gyógyul, ugyanakkor lehetnek igen súlyos, ijesztő tünetekkel jelentkező az élet első napjaiban sürgős szívműtétet vagy szívkatéteres beavatkozást igénylő állapotok is.

Gyermekkorban a fentieken túl szerzett szívbetegségek is kialakulhatnak, pl. gyulladásos betegségek (szívburok, szívbelhártya, szívizom) szívizom betegségek valamint szívritmuszavarok. Emellett az elhízás és a túlsúly miatti magas vérnyomás betegségtől is egyre több gyermek szenved.

Ezentúl bizonyos rendszer betegségek részeként is érintett lehet a szív-és a keringési rendszer pl. autoimmun kórképekben (rheumatoid arthritis, szisztémás lupus erythematosus) ill. Kawasaki betegségben, ahol a szívizomzat és a szívburok gyulladása mellett a koszorúereken is kialakulhatnak maradandó elváltozások, amelyek az alabetegség kimenetelét befolyásolják.

Fontos a tünetek időben való felismerése és a korai diagnózis. Az időben megkezdett gyógyszeres vagy egyéb (katéteres vagy műtéti) kezelés javítja az életkilátásokat, de életmentő is lehet.

Mikor gondoljunk gyermekünknél szívbetegségére?

Árulkodó tünetek:

• étvágytalanság, etetési nehézség, a csecsemő etetés közben elfárad, súlygyarapodása megáll vagy fogy
• cyanosis- azaz a körmök és ajkak kékes-szürkés elszíneződése súlyos szívproblémára utal
• szapora légvétel, légszomj, nehézlégzés, fulladás
• a pulzus túl szapora vagy éppen túl lassú vagy kaotikus
• ájulás, eszméletvesztés
• gyermekünk a korábban megszokott terhelést nehezebben bírja, hamarabb elfárad
• ha a felső és alsó végtagon tapintott pulzusban és vérnyomásban nagy a különbség, az súlyos verőérszűkületre utalhat
• mellkasi fájdalom (főleg ha terhelésre lép fel, nyomó jellegű)
• magasvérnyomás betegség tipikus tünete lehet a fejfájás, szédülés, hányinger, orrvérzés látászavar
• ödema azaz vizenyő megjelenése a lábszárakon, törzsön vagy az arcon

A betegségek egy része azonban tünetmentes, így sokáig rejtve maradhat, s csak a rutin vizsgálat, óvodai vagy iskolai szűrővizsgálat vagy pl. sportorvosi vizsgálat során merül fel a gyanú pl. szívzörej alapján. Sajnos a késői diagnózis és a megkésve elkezdett kezelés ronthatja kis betegünk gyógyulási esélyeit.

Csecsemő és gyermekkardiológia – a vizsgálat menete

A kellemes és barátságos környezetben zajló vizsgálatunk első lépése minden esetben a félénk, vizsgálatunktól tartó gyermek bizalmának a megnyerése, ezt követi a tényleges szakorvosi vizsgálat. Mindez általában 20-30 percet vesz igénybe.

Maga a vizsgálat nem fájdalmas, de az új környezet, a vizsgálóeszközök látványa (EKG, ultrahang vizsgálófej) megijesztheti a gyermeket. Kisebb gyermekek esetében emiatt hasznos lehet ha otthon a szülők akár több alkalommal is eljátsszák a vizsgálatot, így a gyermeket nem éri meglepetés. A nyugtatáshoz, különösen csecsemők esetében cumit, kedvenc játékot, innivalót (tea, tápszer) hozzanak magukkal.

Nagyobb gyermekeknek a vizsgálat menetét részletesen elmagyarázzuk.

• Csecsemő és gyermekkardiológia fizikalis vizsgálat: pulzusok, mellkas és has megtapintása, hallgatózás, vérnyomásmérés
• Szaturáció mérés: vér oxigéntelítettségének mérése ujjra helyezett csiptetős eszközzel ami fájdalommentes
• 12 elvezetéses EKG: a szív elektromos tevékenységének vizsgálata.

A gyermek levetkőztetése után fekvő vagy ülő testhelyzetben a végtagokra és a mellkasra elektródákkal összekötött tappancsokat helyezünk.

Szívultrahang vizsgálat (echocardiographia) segítségével a gyermekkardiológus nemcsak a veleszületett vagy szerzett anatómiai rendellenességekről de a szív funkcionális állapotáról is információt nyer. A vizsgálattal elkülöníthető a gyermekkorban igen gyakori ártalmatlan szívzörej a kóros, teendőt igénylő eltérésektől. A vizsgálat hanyatt fekvő helyzetben (nyugtalanság esetén szülő ölében ülve) történik, a gyermek felső testét kell szabaddá tenni. Az optimális vizsgálathoz nyugalomra van szükség, ezért főleg a csecsemőknek a vizsgálat ideje alatt is adható igény szerint tea vagy tápszer, illetve a figyelmüket játékokkal is megpróbáljuk elterelni.

Holter vizsgálat: ritmuszavar gyanúja esetén szakorvosi javaslatra 24 órás EKG monitorizálásra, illetve nagyobb, kooperáló gyermeknél (>140cm testmagasság) terheléses kerékpár ergometriás kiegészítő vizsgálatra is szükség lehet.

24 órás vérnyomás monitorizálás (ABPM) magasvérnyomás betegség gyanúja esetén lehet indokolt.