Ha a gyermek nem gyarapszik
Állandó kérdés, hogy hány kiló, jól fejlődik-e, gyarapszik-e a baba. Sok anyát a sírba lehet kergetni a kérdéssel, mások elbizonytalanodnak. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!
Minden gyermek más, minden gyermek egyedi. Sajátos anyagcserével rendelkezik, sajátos étvággyal, sajátos „ízléssel” és temperamentummal. Nem várhatjuk el, hogy ugyanannyit egyen, ugyanannyit gyarapodjon.
Mit eszik?
A WHO 2006-ban nyilvánosságra hozott egy nagylélegzetű kutatási eredményt. Ez az első olyan kutatás, ahol elkülönítik az anyatejes és a vegyesen táplált babák fejlődését. A régi fejlődési értékek meghatározásánál ugyanis nem válogatták szét a táplálás módja szerint az adatokat. Kiderült, hogy az anyatejjel táplált babák máshogy fejlődnek, mint azok, akik mást vagy mást is kapnak már a korai hónapokban. A régi adatok alapján túl sok babát diagnosztizáltak tévesen gyengén gyarapodónak. Tehát fontos, hogy mit eszik a kisbaba.
Az ajánlás szerint fél éves korig optimális, ha csak anyatejet kap. Azt, hogy mennyi anyatejet kell fogyasztani egy babának, csak megbecsülni tudjuk, de a legjobb, ha rábízzuk, mennyit eszik, nem mérjük és nem próbáljuk meg napirendre szoktatni. Így a legnagyobb az esélye annak, hogy a szoptatás addig fog tartani, ameddig az anya és a baba is szeretné.
Ha a baba anyatej mellett tápszert is kap, a legjobb megoldás, hogy tápszerből annyit kapjon, mely szükséges kiegészítésként a kielégítő gyarapodáshoz. Így lesz az anyatej aránya a lehető legmagasabb, és így tart tovább a szoptatás.
Ha a kisbaba csak tápszert kap, törekedjünk az adott tápszer dobozán feltüntetett mennyiséget adni neki. Kérdés esetén a védőnő vagy az orvos tud segíteni. Fontos tudni, hogy a baba cumisüvegből többet is képes enni, mint amennyire szüksége van.
Fél éves kor után az anyatejes és a vegyesen vagy tápszerrel táplált babák is elkezdhetnek ismerkedni más ételekkel. Az anyatej/tápszer szerepe két éves korig fontos a totyogó táplálásában.
Ha a gyermek nem gyarapszik
A fogyó, vagy nem gyarapodó gyereket nem helyes egyszerűen megtömni, és várni ennek hatását. Nagyon sok oka lehet annak, hogy nem hízik, mindenképpen konzultálni kell szakemberrel! Egy „csak egy kicsit hasfájós”, de látszólag egészséges, nem gyarapodó csecsemő vagy kisgyermek esetében fennállhat húgyúti, vagy más típusú fertőzés, lehet a háttérben táplálékintolerancia, táplálékallergia, parazita, bélférgesség, hormonális probléma, cukorbetegség vagy anyagcserezavar. Természetesen ezeknek az állapotoknak mind vannak alig feltűnő vagy erőteljesebb tünetei, amelyek az orvos számára egyértelműek, de a szülők előtt általában csak a diagnózis felállítása után áll össze a mozaik összes darabkája.
A lassú gyarapodás vagy fogyás hátterében lelki probléma is állhat. Akár már kicsi korban is kialakulhat táplálkozási zavar a kisgyermek szorongása, félelme miatt. Azzal, hogy a „nem evő” gyereket noszogatják, hogy folyton cirkusz van az asztalnál, hogy megpróbálják zsarolni, vagy éppen jutalmazással evésre ösztönözni, nem fog megoldódni a probléma. Fontos szakorvosi kivizsgálást indítani, és pszichológust keresni. Kiskamaszok, kamaszok, fiatal felnőttek körében sem ritka a táplálkozási zavar, de itt már általában a felnőtt léttel való szembenézés terhei, és a testkép zavara okoz gondot. Az anorexia nervosa (étel teljes visszautasítása), a bulimia nervosa (falásrohamok és önhánytatás) a leggyakoribb, de ezen kívül többféle pszichés alapú táplálkozási zavar is létezik.
Kérdések és vizsgálatok
A gasztroenterológus részletesen kikérdezi a szülőket a gyermek születési körülményeiről, eddigi gyarapodásáról, étkezési szokásairól, és más betegségeiről. A fizikai vizsgálat természetesen nem maradhat el. A beszélgetés és vizsgálat alapján az orvosnak már vannak bizonyos feltételezései, tudja, hogy milyen további vizsgálatokat kell elrendelnie. Lehet, hogy vérkép, vizelet és székletvizsgálatot kér, a hasi ultrahang vizsgálat is fontos lehet. Allergiateszt is várhat a gyerekre, de előfordulhat, hogy az emésztőrendszer belső részének vizsgálatára is szükség lesz, biopsziára kerül sor. Az orvos gyógyszert, diétát, kezelést rendelhet el a diagnózis függvényében. Szinte biztos, hogy rendszeres kontrollon kell részt venni, hogy a szakember nyomon követhesse a kis beteg állapotát.
