Endokrinológiai betegségek kivizsgálása és gondozása 0 és 18 év között
A gyermek hormonrendszerének működése egyes területeken eltér a felnőttek hormonrendszerétől. A leggyakrabban előforduló endokrinológiai rendellenességek:
- növekedési eltérések, alacsony növés vagy kórosan magas növés
- Turner szindróma
- a nemi szervek fejlődési zavarai
- a nemi érés zavarai, pl.: korai serdülés, fiúknál emlőnövekedés, illetve késői serdülés
- fokozott vagy korai szőrnövekedés
- pajzsmirigybetegségek, alul- vagy túlműködő pajzsmirigy
- cukorbetegség
- túlsúly, elhízás
- csontanyagcsere zavara
Az agyalapi mirigy, a belső elválasztási rendszerünk legfontosabb szabályozója. Irányítja a pajzsmirigyet, a mellékveséket, a petefészkeket és heréket is. A másik fontos feladata a növekedési hormon termelése révén növekedés irányítása. Az agyalapi mirigy nem megfelelő működésének leggyakoribb tünete gyermekkorban, a növekedés elmaradása és a késői serdülés.
A pajzsmirigy már gyermekkorban is okozhat tüneteket. Ha kevéssé működik, akkor a testsúlynövekedés, fáradékonyság, szorulás, a koncentráló képesség csökkenése lesz megfigyelhető, ha fokozottan működik, akkor a jó étvágy mellett fogyás, izomgyengeség, izzadékonyság, szívdobogás érzése, érzelmi labilitás jelentkezhet.
A nemi hormont termelő petefészkek, vagy herék, illetve az őket szabályozó agyalapi mirigy betegségére utalhat a serdülés késése, vagy éppen korai jelentkezése. A mellékvesék zavaraira jellemző a korán jelentkező vagy fokozott szőrnövekedés.
Az elhízás és a túlsúlyosság sajnos népbetegség a gyerekek körében is. A háttérben szerencsére ritkán áll endokrinológiai betegség, ugyanakkor az endokrinológiai vizsgálat szükséges ahhoz, hogy ezáltal kizárhatók legyenek az anyagcsere-betegségek, illetve megállapíthatók az elhízás korai szövődményei, mint pl.: cukorbetegség, magas vérnyomás, vagy zsíranyagcsere zavar.
A vizsgálatok után a beteg gyermek részére egyénre szabott diétát és egyéb életmódbeli változtatásokat javasol az endokrinológus szakorvos.