A veleszületett csípőficam gyakorisága 0,05%, ilyenkor születés után a combcsont feje az ízületen kívül, ficamos helyzetben helyezkedik el. A csípőficam általában egy egyszerű ortopédiai vizsgálattal felismerhető, ám amennyiben az elváltozás két oldali, a diagnózis sokszor nehéz. A csípőízületi vápa fejletlensége (dysplasia) gyakorisága 0,5-1%, ilyenkor a vápa laposabb, kevéssé tartja helyén a combcsont fejét. Enyhébb esetben a csípő stabilan a helyén van, de a dysplasia alakulását rendszeresen figyelnünk, követünk kell. Súlyosabb esetben a combcsont feje ugyan a helyén van, de kisebb nyomással kimozdítható a vápából, ezt az állapotot azonnal kezelni kell.
Míg a csípőficam többnyire manuális vizsgálattal is kideríthatő, a dysplasia csak ultrahangos vizsgálattal diagnosztizálható.
A fel nem ismert csípő dysplasia csípőficamhoz vezethet, a fel nem ismert csípőficam kezelése 2 éves kor után már nagyon nehéz és többnyire maradandó károsodást okoz. Az időben felismert csípőficam és dysplasia kezelése Pavlik kengyellel, vagy terpeszbetétes rugival történik és időben elkezdve teljes gyógyulás érhető el. Magyarországon a csípőszűrés a kötelező szűrővizsgálatok közé tartozik.
A csípőficam kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak: ha az egyik szülő beteg, mintegy 12%-ban várható megjelenése az újszülöttnél. Farfekvés esetén többszörös az előfordulás. Hajlamosíthat rá a helytelenül végzett pólyázás is, és a kialakulásában a környezeti hatásoknak is szerepe van.
A csípőficam lányoknál 6-szor gyakoribb, mint fiúknál. Előfordulási aránya Európában 0,5-2%, 1000 gyermek közül általában 1-2 születik csípőficammal. Az esetek 60%-ában a baloldal érintett, 20%-ában a jobb oldal, 20%-ában pedig kétoldali az elváltozás. Az ilyen újszülöttek családjában kb. 15%-ban találunk halmozott előfordulást.
Egy egyszerű szűrővizsgálat, amely komoly bajoktól megóvhat!
Az időben felismert és helyesen kezelt enyhe csípőficam néhány hónap alatt meggyógyulhat. Kezeletlen vagy elhanyagolt esetekben a súlyos elváltozások miatt a gyermek akár mozgáskorlátozottá válhat. A csípőficam későbbi csípőízületi kopásos betegségre (artrózis) hajlamosít. Ilyenkor csak a csípőprotézis beültetése oldhatja meg a mozgászavart.
A szülés után a világrahozott csípőficam eseteinek kisebb része esetleg spontán, de többnyire a megfelelő kezelésre teljesen meggyógyul a csecsemőkor folyamán. Sokszor mégis kialakul, idővel súlyosbodik.
Sajnos komoly bonyodalmakhoz vezethet, ha későn kerül szakorvoshoz a gyermek. A csípő rendellenes fejlődési esetén, ha csak 3-4 hónapos korban fedezik fel, a korrekció gyakran komoly erőfeszítést, sok esetben későbbi sebészeti beavatkozást igényel. A kényszerpozíciós (kengyel) kezelést ma már nem alkalmazzuk, a kengyel ugyanis károsíthatja a combfej fejlődését, egészséges növekedését. Emiatt a csecsemő 5-6 hónapos kora után a sebészeti beavatkozás jelenthet megoldást.
Az első szűrővizsgálat közvetlenül a születés után indokolt, újabb (második) szűrővizsgálatot 3-4-hetes korban, majd következőt (harmadik vizsgálat) 3-4 hónapos korban írnak elő. Ficam, vagy ficam gyanúja esetén további kontrollvizsgálatok szükségesek. A csípő szűrővizsgálatnak két módja van:
- Manuális vizsgálat
A vizsgálat összetett, az ízületek különböző szakszerű átmozgatásából tud a szakorvos következtetéseket levonni. Az egyik legjellegzetesebb, amikor a csípőízület behajtott térdek mellett történő kifelé és befelé forgatásával egy hallható és érezhető mély roppanás jelzi a ficam meglétét. - Ultrahang vizsgálat
A manuális vizsgálatot kiegészítő ultrahangos vizsgálattal a csípő állapota alaposabban, elsősorban a veleszületett, de tünetmentes kórképek ismerhetőek fel, amelyek idejében felfedezve gyorsabban, kisebb beavatkozással kezelhetők.
