A szezonális influenza légúti váladékkal, cseppfertőzés, szennyezett tárgyak útján könnyen terjedő vírus betegség, ami védőoltással megelőzhető. Európában évente több millió megbetegedést és következményesen 15000-70000 ember halálát okozza, rendszerint november és április között zajlik a járvány.
Az influenzaszerű betegség alatt az egész világon elterjedt, a hétköznapi értelemben minden őszi-téli időszakban jellemző lázzal, megfázással járó betegséget értjük. Az őszi-téli időszakban jelentkező “megfázást”, lázzal vagy láz nélkül zajló légúti vírus betegségeket az influenzától el kell különíteni, az influenza vírus okozta megbetegedés sajátos klinikuma eltér a hétköznapi megfázás tüneteitől. Kifejezett fáradékonysággal, izületi-, izomfájdalommal járó magas láz csak betegség gyógyuló fázisában jár légúti tünetekkel, náthával. Súlyos esetben a fertőzés vírusos tüdőgyulladáshoz, magas halálozással járó neuroinfekcióhoz, bakteriális felülfertőzöttséghez vezethet.
Az influenza kórokozója az egész világon elterjedt influenza vírus, mely egy, az Orthomyxoviridae családba tartozó RNS vírus. Antigén összetétele és tulajdonságai alapján három fő típus (A,B és C típus) különböztethető meg. Az emberi megbetegedést is okozó influenza A törzs (a vírus burkot felépítő glukoproteinek haemagglutinin és neuraminidáz komponensek alapján) további altípusokra osztható, emellett a kizárólag humán kórokozó, az influenza B törzs két filogenetikai vonalra vált szét; a Victoria és Yamagata vonal mára változó intenzitással cirkulál a világban. A szezonálisan mutálódó vírus genom eredménye az antigén drift, ami a szezonális járványt okozza. A humán populációban változó összetételben szezonálisan járványos megbetegedést okoz az influenza A (H3N2), pandémia leszármazott vírus A(H1N1)pdm09 és kétféle B vírus.
