Higiéniából is megárt a sok: betegesebb lesz a „túl tiszta” gyermek
A higiénikus környezet vagy a rendszeres kézmosás ugyan nagyon fontos, ám túlzásba vinni veszélyes.
A higiénia-hipotézis szerint az indokoltnál több antibakteriális kézmosószer és túl sok antibiotikum alkalmazásának következtében szervezetünk azokkal a baktériumokkal sem kerül kapcsolatba, amelyek hasznára válnának.
A potenciálisan káros mikroorganizmusok kizárását pedig az immunrendszer fejlődése sínyli meg.
Különösen fontos gyermekkorban kapcsolatba kerülni a baktériumokkal és vírusokkal, ennek hiányában ugyanis az immunreakció fejlődése torzulhat, és a Th2 immunválasz túlsúlyba kerülhet a Th1-gyel szemben.
A Th1 limfociták szabályozzák a direkt immunválaszt, míg a Th2 limfociták aktivációja allergiás reakció kialakulását eredményezi. A kettő egyensúlya igen fontos: a Th2 túlsúlya esetén a szervezet téves allergiás reakciókkal válaszolhat veszélyt nem jelentő hatásokra, míg a Th1 reakció túlsúlya autoimmun megbetegedéseket okozhat.
A gyermekek immunrendszerében születés után a Th2 reakció túlsúlya jellemző, és fokozatosan, a bakteriális és virális fertőzések hatására erősödik meg a Th1 immunreakció. Amennyiben a kicsik nem találkoznak elegendő kórokozóval, a Th1 reakció alulmarad a Th2-vel szemben.
A modern életkörülmények hatása
Évtizedekkel ezelőtt nem kellett azért aggódni, hogy a gyermek túl steril környezetben nevelkedne. A családokban a nagyobb testvérek gondoskodtak róla, hogy a kicsik minden gyermekbetegségen átessenek. A kinti környezetben történő játék során (mely az urbanizáció és a digitális eszközök térhódítása miatt is jelentősen visszaszorult) a gyermek szervezete elegendő baktériummal találkozott. Nem véletlen, hogy a kisvárosokban vagy falvakban élő, háziállatokat tartó, kiskertet aktívan művelő szülők gyermekei között sokkal kevesebb allergiás reakciót figyeltek meg, a szénanátha például szinte ismeretlen volt számukra.
A túlzott higiénia allergiához vezethet
A családméret csökkenése és a városi életvitel térnyerése révén azonban a gyermekek egyre sterilebb környezetben élnek, ráadásul a reklámok sokakat arra neveltek, hogy a maximális higiéniára törekedjenek. „Egyetlen baktérium sem marad életben”, „minden bacit kivégez” – harsogják a reklámok, a kórokozókat tökéletesen elpusztító mosó- és tisztítószerek, fertőtlenítők „zúdulnak” a szülőkre. Csakhogy ha ezek a készítmények a játék során felszedett baktériumokat gondosan elpusztítják, a Th1 reakció alulmaradásával a Th2 téves allergiás reakciói előtt nyitva áll az út.
(A michigani Westlandben minden évben megrendezik a Sáros Napot (Mud Day) gyermekek számára. Fotó forrása: B. Pugliano, Getty Images)
Egyre több kutatás szerint a túlzott higiénia a depresszióval is kapcsolatba hozható.
A jelenséget kutató szakemberek már a felnőttkori lelki bajok és a túl steril gyermekkori környezet között is találtak összefüggést. Az úgynevezett Major Depresszív Zavar világszerte a 4. legelterjedtebb állapot, mellyel pszichológusoknak és pszichiátereknek dolguk akad. A major depresszióval diagnosztizált páciensek szervezetében zömmel egy olyan gyulladás is kimutatható, amely az immunválaszhoz kapcsolódó jelző és szabályozó molekulák, a citokinek magasabb szintjével mutat összefüggést. A gyulladás leküzdéséhez a szervezetnek újfent szüksége van a „rossz” mikroorganizmusokra, ezek segítségével képes más hasznos mikroorganizmusokat felismerni, így kevésbé reagál téves gyulladásos válasszal azokra. A kutatók azt remélik, a gyulladás visszaszorításával a depresszió ellen is hatni lehet. Ennek legpraktikusabb módja pedig elkerülni a túlzott higiéniát.
