Betegségek a tanévkezdés után
Tanévkezdés után, amint a gyermekek visszatérnek a zárt bölcsődei, óvodai vagy iskolai közösségekbe, elkezdődnek a betegségek is. Ezek közül a felső és alsó légúti betegségek és a gyomor-bélhurutok azok, amelyek a legtöbb gyermekorvosi segítséget igénylik – mondja dr. Külkey Orsolya csecsemő- és gyermekgyógyász.
Fontos, hogy ezeket a betegségeket a szülők természetesnek tekintsék , a gyermekek immunrendszere ugyanis úgy alakul ki, hogy találkoznak az egyes betegségek kórokozóival, és bizony, betegek lesznek ezektől, majd leküzdik, és fokozatosan így „tanulja meg” az immunrendszerük kezelni, legyőzni a későbbiekben a már átélt betegségeket – teszi hozzá a Medikids gyermekorvosa.
Eleinte csaknem átlagos dolog, hogy a gyermek 3-4 napot közösségbe jár, majd 2 hétig betegség miatt otthon van. Szükséges tehát, hogy a szülőknek mindig legyen egy B-terve arra az esetre, ha valakinek otthon kell maradnia a gyermekkel, és a teljes gyógyulásig ne vigyék vissza a kicsit.
Mit tudunk tenni, hogy a gyermek a lehető legritkábban betegedjen meg, és betegség esetén a lehető leggyorsabban felépüljön?
Csodaszer nincsen – mondja dr. Külkey Orsolya, van viszont sok apró és hatásos praktika, ami kiutat jelenthet. A lényeg a megelőzés, aminek egyik kulcsa az életmódban rejlik. A gyermeknek változatosan, kiegyensúlyozottan kell étkeznie, legalább napi 500-600 gramm szezonális zöldséget-gyümölcsöt kell fogyasztania, egyéb szénhidrátban szegény étrend mellett.
Tanévkezdés után csaknem megszokott, dolog, hogy a gyermek 3-4 napot közösségbe jár, majd 2 hétig betegség miatt otthon van.
Tanévkezdés után csaknem megszokott, hogy a gyermek 3-4 napot közösségbe jár, majd 2 hétig betegség miatt otthon van.
Jótékony hatása van a napfénynek, annak, ha a gyermek sokat tartózkodik a szabadban, friss levegőn. A legjobb a szabadban végzett sporttevékenység. Ma már tudjuk, hogy a D-vitamin fontosabb immunerősítő, mint a C-vitamin, tehát a szabadban való tartózkodás mellett, javasolt az egész téli szezonban – és nem csak 3 éves korig – D-vitamint adni. D-vitamint akkor is szedhet a gyermek, ha mellé multivitamin készítményt is kap.
Érdemes tisztázni, hogy van-e a gyermeknek vashiánya vagy vérszegénysége, nagyon sokszor ez is tovább hajlamosít a fertőzésekre.
Ha megfelelő életmód, táplálkozás, vitamin- és nyomelem ellátottság ellenére sem ritkulnak a megbetegedések, érdemes elkezdeni a vényköteles immunerősítők alkalmazását. Ezek baktérium derivátumokat tartalmaznak, és nem általában, hanem célzottan, a leggyakoribb bakteriális kórokozók tekintetében készítik fel az immunrendszert a téli rohamra. Adagolásuk eltérhet a betegtájékoztatóban szereplő adagolástól.
Az is előfordul, hogy az első megbetegedés sorozat után góc marad a gyermek szervezetében, és ennek eltávolítása vezet csak eredményre (jellemzően orrmandula vagy torokmandula műtét, fülműtét).
Fontos alapelv, hogy a gyermek csak az elkerülhetetlen legszükségesebb esetben kapjon antibiotikumos kezelést. Ezek használata ugyanis, bár kényelmes, mert rövid idő alatt munkaképessé teszik a szülőt, tovább gyengíti az immunrendszert és ördögi kört okoz.
Meddig mehet közössége, és mikor maradjon otthon a beteg gyermek?
Fontos otthon tartani a beteg gyermeket. Egyrészt az ő gyorsabb és hatékonyabb gyógyulása, másrészt a többiek védelme okán. Sokan az első tüsszentés után már nem engedik oviba, iskolába a gyermeküket, mások pedig akár a lázas állapotig, sőt antibiotikum szedése mellett is hagyják közösségbe járni. Mi a helyes eljárás? Nyilván ez a gyermek életkorától, a betegség típusától és a család lehetőségeitől is függ – mondja a csecsemő- és gyermekgyógyász. Kisebb gyermek, rossz általános állapotot okozó nagybetegséggel más megítélés alá esik, mint egy hurutos érettségiző. Ha egy szülő jól ismeri a gyermekét, akkor meg tudja ítélni azt, hogy mik azok a jelek, amikor őt már nem szabad visszaengedni a közösségbe, mert csak betegebb lesz – mondja a dr. Külkey Orsolya.
