Bűn megbetegedni, ha oltással el tudjuk kerülni
“Fontos tisztában lenni azzal, hogy hiába vannak eszközeink a megelőzésre, sohasem szabad alábecsülni a fertőző betegségeket, mert azok nem tűnnek el csak úgy, a természet ugrásra készen arra várakozik, hogy támadjon, és visszavegye a hatalmat” – véli dr. Kulcsár Andrea gyermekgyógyász, infektológus szakorvos, a Medikids védőoltási tanácsadója.
Szerinte sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk a megelőzésre, nemcsak a szülők, de az egészségügy oldaláról is.
Az orvosoknak sokszor túl későn kell kezelniük azokat a súlyos problémákat, amelyeknek ki se kellett volna alakulniuk, miközben gyakran még az oltáspárti szülők se tudják, milyen védőoltásra viszik épp a gyereket.
“A 21. században bűn megbetegedni és bűn szenvedni olyan betegségtől, ami elkerülhető volna” – mondta dr. Kulcsár Andrea, aki az “egyszerűen túl kell esni rajta” félrevezető hozzáállást különösen károsnak tartja.
Rég elfeledett fertőző betegségek jelenlegi európai felbukkanása, járványügyi helyzete egyes betegségek esetében — bár Magyarországon még jó a helyzet — aggodalomra adhat okot. Ilyen a kanyaró és a gyermekbénulás újbóli megjelenése vagy a szamárköhögés terjedése.
Ezt illusztrálja annak a fiúnak az esete, aki hat hónaposan esett át a kanyarón, hogy aztán húszéves kora körül, egy évtizedes küzdelem után haljon bele a szövődményekbe. De számára legalább nem volt akkoriban elérhető oltás, szemben azzal a spanyol fiúval, akit a szülei egyszerűen nem oltattak be, ezért idén nyáron belehalt a diftériába, miután a kórt 28 éve nem is látták az országban.
A leggyakoribb oltással megelőzhető fertőző betegség: a bárányhimlő
A bárányhimlő légúti váladékkal terjed, típusosan gyermekkorban, 15 éves kor előtt lezajlik. A felnőttek 5-10%-a lehet fogékony a fertőzésre. Az esetek többségében enyhe fertőzés, mely után maradandó védettség alakul ki.
A betegség általában jellegzetes, hólyagos kiütéssel és lázzal jelentkezik, kórokozója a kizárólag emberben előforduló varicellazoster nevű vírus. A hólyagok megjelenése előtt 24 órával, a hólyagok sebesedéséig (pörkösödésig) fertőz a beteg. A fertőzés átadásának esélye 80%. A bárányhimlő ragályos fertőző betegség, cseppfertőzéssel terjed. A betegség lefolyási ideje 1-2 hét a 7-14 nap lappangási idő után. Tünetei: az egész testet, nyálkahártyát beborító, viszkető pöttyök , hólyagossá váló, majd pörkösödő kiütések, láz, gyengeség, étvágytalanság és hasfájás, hányás.
A bárányhimlő minden 10. betegnél szövődménnyel jár: tüdőgyulladás, idegrendszeri gyulladás (kisagyi gyulladás, agyvelőgyulladás agyhártyagyulladás). A fertőzés utóhatása az érgyulladás a szemben, mely vaksággal járhat, az agyban, mely a gyermekkori stroke oka. A hólyagok felülfertőzés baktériummal gyulladással, bőr alá terjedő gennyedéssel jár, ami véráramfertőzéshez, sok szervi elégtelenséghez vezethet.
A bárányhimlő igénybe veszi az immunrendszert. Gyógyulása után gyakori a visszaesés, légúti vírusfertőzések, hasmenéssel járó betegségek jelentkezhetnek. A vírus a szervezetben marad, visszahúzódva a gerincvelő melletti idegdúcokban velünk él. A szervezet gyengülésével ( pl: terhesség alatt), öregedéssel ismét erőre kap, övsömörként ismert zoster jelenik meg. Főképp idősebb korban jellemző ennek rettegett szövődménye a gyöki fájdalom szindróma. Az övsömör fertőzőképessége töredéke a bárányhimlőnek, a hólyagok érintkezésével fertőződhet a bárányhimlőre fogékony ember.
A bárányhimlő nem ártalmatlan betegség, előfordulhat, hogy korábban teljesen egészséges fertőzöttet súlyos szövődményekkel is kezelni kell. A bárányhimlő járványok kialakulása leginkább a téli és tavaszi hónapokra jellemző, gyermekközösségekben szinte elkerülhetetlen a fertőződés. Különösen veszélyeztetettek súlyos fertőzésre az újszülöttek, ha édesanyjuk korábban nem esett át fertőzésen így az oltalmazó ellenanyag nem védi őket. Súlyos fertőzés kaphatnak az immunsérült betegek, de egészséges felnőtteknél is gyakoribb a szövődmény.