Egészséges táplálkozás: így szoktassuk rá a gyermeket
Bizonyított, hogy a gyermekkori rossz táplálkozási szokások elősegítik az érelmeszesedés, szívinfarktus, magas vérnyomás, agyvérzés kialakulását a felnőttkorban, sőt már arra is vannak biztos adatok, hogy az érelmeszesedés gyerekkorban kezdődik. A cukorbetegség, az elhízás, a csontritkulás valamint bizonyos rosszindulatú daganatok ugyancsak részben megelőzhetők lennének a helyes táplálkozási szokások kialakításával.
Magyarázzuk meg!
A „csak azért is megeszed, mert én azt mondtam”, vagy „márpedig megeszed, mert én vagyok az anyád” autoritás-játszmák hosszútávon kifejezetten negatív hatással lehetnek a felcseperedők étkezési preferenciáira. Célravezetőbb, ha elmagyarázzuk, miért szükséges megennie olyan élet is, ami nem a kedvence. Ha megérti a „szükséges rosszak” mögött álló érveket, ezek könnyebben interiorizálhatók és szokássá alakíthatók.
Engedjük meg,
illetve vegyük rá a gyermeket (bár többségük eleve igen érdekelt lesz), hogy segítsen a konyhában. Ha részese az ételek elkészítésének, nagy eséllyel ki is akarja próbálni majd azokat.
Fogadjuk el:
válogatós az 5-6 éven aluli gyermekek többsége. Ez normális – vélik a táplálkozási szakértők, ezért jó, ha nem tekintünk rájuk kis különc bűnözőkként. Viszont amennyire válogatósak, annyira ismétlőek is: a legtöbb gyermek a kedvenceit enné állandóan, de legalábbis kiszámítható a konyhában. Picik esetében tudatosan alakíthatjuk, hogy a kedvenc-lista legyen eléggé változatos, illetve a kedvenc életekbe belecsempészhetünk kiegészítő tápértékeket is. Kamaszok esetében kihasználva, hogy megnő az étvágyuk, új ételeket vezethetünk be.
Táplálkozással kapcsolatos kutatások szerint egy gyermek átlagosan 10-15 alkalommal próbál ki egy új ételt, mielőtt elfogadja. Ezt azért jó tudnunk, hogy ne adjuk fel 1-2 próbálkozás után. Érdemes olykor tenni a tányérra spenótot vagy karfiolt, akkor is, ha gyermek csak játszik vele. Egy nap meg fogja újra kóstolni. Egy idő után pedig sok esetben nyerő lesz az íze is.
Formáljuk!
Az említett 5-6 éves kor körül a gyermekek többsége nyitottabbá válik az új ételek iránt. Az addigi kedvenceket „kinövik”, és csak megszokott ételek mellett/helyett kísérletezőbbek lesznek. Érdemes tudatosan kihasználnunk ezt: bizonyos fokig rajtunk áll, hogy egy gyors kajára vagy a tonhal salátára kattan rá.
Időzítsünk
jól: előfordul, hogy a gyermeknek azért nincs türelme enni, mert játszana, mozogna, még nem fáradt el, vagy éppen már túl fáradt. Az sem jó, ha éppen siettetjük az étkezést: a türelmetlenség a legtöbb gyermekből ellenállást vált ki.
Akkor eszünk jól, ha éhesek vagyunk – egyszerű, és különösen igaz gyermekeknél. Étkezések után 3-4 órával ürül ki a gyomor, ha a következő étkezés előtt rágcsál, nassol a gyermek, vagy kiadós tízórait, uzsonnát adunk neki, ne várjuk el, hogy jól egyen.
Ne prédikáljuk,
és ne harcoljunk ebéd vagy vacsora közben. Az étkezés közbeni viták – különösen, ha gyakran ismétlődnek – stresszel terhelik meg az étkezést, és sok esetben hozzájárulnak a későbbi stressz alapú étkezési zavarok kialakulásához. Pszichológusok szerint sokkal szerencsésebb, ha az egészséges táplálkozásról szóló beszélgetések nem az étkezőasztalnál, hanem a gyerekszobában történnek.
Mutasson példát!
Figyeljünk a saját magunk hitelességére: ne csak mondjuk, tegyük is azt, amit elvárunk gyermekünktől. Ha csak zsíros, cukros és sós ételeket eszik, akkor ne várja el, hogy gyermeke a vacsoránál a salátát választja a sültkrumpli helyett.
Magyarországon a gyermekek legalább 15%-a kövér
– áll a Központi Statisztikai Hivatal egészségi állapot felvételében. Túl sokan fogyasztanak cukrozott üdítőitalokat, kevesen esznek zöldséget és gyümölcsöt, a családok zöme állati eredetű zsiradékot használ a mindennapi főzéshez, és legtöbben csak a fehér kenyeret fogyasztják, a barna, magvas kenyereket meg sem kóstolták soha. Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet adatfelvétele szerint a gyermekek körében elégtelen a fehérjebevitel, valamint az átlagos élelmi rost, miközben a hasnyálmirigy állandó inzulin ingerét jelentő natív cukorbevitel fokozott. A zsírfogyasztásban a szívérrendszeri megbetegedések egyik legnagyobb rizikófaktorát jelentő telített zsírok dominálnak, a koleszterinbevitel a megengedett napi maximumot meghaladja, miközben a mikrotápanyagok (ásványi anyagok és nyomelemek) bejutása nagyon csekély. A magyar gyerekek közel egyötöde reggeli nélkül megy iskolába, ha pedig valamely ok miatt nem vesz részt az amúgy sem tökéletes közétkeztetésben, jórészt gyors ételeket, cukros üdítőt vagy édességet, chipset eszik.
Forrás: eMedicineHealth, InforMed, Medikids
Kapcsolódó tartalmak
- Gyermek-gasztroenterológia a Medikidsben
- Dietetikai tanácsadás gyermekeknek és felnőtteknek
- Rosszul táplált a csecsemők mindegy fele
- Hasmenés csecsemő- és gyermekkorban