Drámaian terjed a kanyaró Európában: fontos oltani

Rohamosan terjed a kanyaró Európában, a betegségnek máris több halálos áldozata van idén, mint a tavalyi év egészében.

A kanyaró 2018 első felében 37 ember halálát okozta, míg tavaly 35-en estek áldozatául a kontinensen. A 2018 januárjától júniusig terjedő időszakban 41 ezret is meghaladta a megbetegedések száma, szemben a tavalyi évben regisztrált 23 927 esettel, amikor is négyszeresére emelkedett a megbetegedések száma 2016-hoz képest – írja az Index.

Egyelőre hét európai országból jelentettek különösen sok fertőzést (Franciaország, Georgia, Görögország, Olaszország, Oroszország, Szerbia és Ukrajna). Ezek közül a szomszédos Ukrajna a legkritikusabb: több mint 23 ezer megbetegedéssel több mint felét adja az Európában regisztrált összes kanyarós esetnek, ami a védőoltások utóbbi években tapasztalt csökkenő számának tulajdonítható. A szintén szomszédos Szerbiában volt ugyanakkor a legtöbb halálos eset idén a fertőző betegség miatt.

Drámainak nevezte a kanyarós megbetegedések számának növekedését Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója, aki egyben és kiterjedt járványról beszélt. A világszervezet regionális vezetője szerint is a megbetegedések elszaporodása részben a rutin jellegű védőoltások elmaradásának számlájára írható.

A WHO arra is emlékeztet: különösen veszélyeztetettek a be nem oltott kisgyermekek és a terhes nők.

A kanyaró rendkívül ragályos fertőző betegség, amely a kiütések megjelenése előtt már 4 nappal fertőzhet, és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még 4 napig tart. A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. A kezdeti tünetek után 2-4 nappal jelennek meg a bőrkiütések, melyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti.

A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült,  illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek. Kanyaró ellen védett minden immunkompetens személy, aki átesett természetes kanyaró-fertőzésen. A kanyarón átesni szinte minden esetben élethosszig tartó védelmet ad, a kétszeri megbetegedés rendkívül ritka.

Védettség Magyarországon

Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenhetett. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró. Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, amelynek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült. Mindössze elvétve van olyan, aki 47 évesnél idősebb, nem oltott és nem vészelte át gyermekkorban a kanyarót – magyarázza dr. Kulcsár Andrea infektológus főorvos, a Medikids védőoltási tanácsadója.

A hosszútávra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két dózis oltóanyag beadása (oltás és újraoltás) történik. Az első kanyaró elleni oltást 15 hónapos korban kapják meg a kisgyermekek MMR kombinált oltóanyagként, majd 11 éves korban iskolai kampányoltás keretében részesülnek újraoltásban, ugyancsak MMR vakcinával. Immunológiailag sérültek (kezelés miatt vagy veleszületett immunhiány következtében) között 2 oltás ellenére is előfordulhat fertőzés. Ezen betegek védettségének ellenőrzése szükséges – figyelmeztet dr. Kulcsár Andrea.