Krupp: ezeket érdemes tudnunk
A krupp a felső és alsó légutak fertőző, jellemzően belégzéskor nehézlégzést okozó vírusos megbetegedése. A krupp jellemzően a csecsemők és a kisgyermekek betegsége, a szűk légutakat a nyálkahártya-duzzanat gyorsan képes beszűkíteni. A betegség ezért hároméves kor alatt a legveszélyesebb.
Tipikus tünete, hogy a beteg gyerek száraz, ugató köhögés kíséretében veszi a levegőt.
A kruppos fulladást megelőzhetik hurutos, megfázásos tünetek, de általában minden előjel nélkül jelentkezik. Az asztmától abban is különbözik, hogy a belégzési hang száraz, hangos, olykor sípoló. A tüneteket közvetlenül a légcső beszűkülése okozza.
A krupp tünetei hideg időben, a meghűléses betegségek szezonjában jelentkeznek leginkább. Az érzékenység kialakulásának bizonyítottan kedvez az erős légszennyezettség.
A krupp elvileg felnőtteknél sem kizárt, de nagyon ritka. A betegség 12-14 éves korig jelentkezhet, ezután a légutak átmérője már kellő nagyságú ahhoz, hogy esetleges nyálkahártya-duzzanat mellett is biztosítsák a megfelelő légzést. Másrészt ekkor már az immunrendszer is megfelelő védettséget biztosít a kruppot okozó vírusok ellen.
Mi okozza a kruppot?
A légcső gyulladását mintegy 200 különböző légúti vírus okozza. Ősszel a parainfluenzavírus a leggyakoribb kórokozó, télen és tavasszal kruppot okozhat a kanyaró és az influenzavírus. A legsúlyosabb tünetek általában az influenzavírushoz köthetők.
Ezek károsítják a nyálkahártya felszínét, amely kiszárad, és nem tud tisztulni, a kórokozóknak így sikerül megtelepedniük. A kruppos roham ezért általában a vírusos náthás megbetegedések első jeleként, váratlanul szokott jelentkezni.
A vírusokra való érzékenység oka, valamint az, hogy miért éppen az adott kórokozó váltja ki a tüneteket, nem pontosan tisztázott. A vírusok valamilyen molekuláris összetevője játszhat szerepet nyálkahártya kiszáradásában, sérülésében.
Számos kutatás felvetette az érzékenység örökletes tényezőit is, biztos adatok azonban erre nincsenek.
Veszélyek
A kruppos gyermek jellegzetes száraz, ugató köhögést hallat, sokszor sír, nyugtalan, öklendezik. A rosszullétet sápadtság kíséri, az ajkak és környéke – az oxigénhiány jeleként – elkékül, a légzés kapkodóvá válik.
A három éven aluli gyermekek esetében a körbefutó nyálkahártya mindössze 1 mm-es duzzanata 70%-kal is szűkítheti a légutakat.
Ez akár életveszélyes állapotot okozhat.
Az állapot súlyosbodásával a pulzus egyre szaporább lesz, roham idején a beteg állapota pillanatok alatt válságosra fordulhat, ezért folyamatos, gondos megfigyelésre van szükség.
A kruppos roham leginkább éjszaka szokott bekövetkezni.
Ezeket tegyük
A betegség megállapítása és szakszerű kezelése végett mindenképpen forduljunk gyermekoshoz. A szakorvos a krupp különböző fajtái között a jellegzetes tünetek alapján tesz különbséget.
Roham esetén hűtsük a légutakat, a vérerek összehúzódása csökkenti a duzzanatot, és a gyermek könnyebben kap levegőt. Hideg időben nyissunk ablakot, vagy vigyük a gyermeket szabad levegőre, illetve adjunk neki hideg vizet.
A fűtési időszakban érdemes az alvóhelyiség hideg vizes párásításáról gondoskodni. A náthás időszakokban kerülni kell azok társaságát, akik megfertőzhetik a kruppra hajlamos gyermeket. Gyógyszeres, különösen antibiotikumos megelőzésre nincs szükség.
