Nem fenyeget kanyarójárvány Magyarországon
Tombol a kanyaró a világ különböző részein az oltásellenes tévhitek miatt, egyre több helyen szigorítják a hatóságok az oltási kötelezettséget. Eközben Magyarországon nem fenyeget kanyarójárvány, szakemberek szerint az oltottság – bár nem teljes – megnyugtatóan magas arányú nálunk. A külföldről behurcolt esetekben sem kell a fertőzés továbbterjedésétől tartanunk – vélik az MTI és az Index által idézett szakemberek.
A közelünkben jelenleg Romániában van járvány, több halálesetet is jelentettek, illetve Ukrajnában is rohamosan terjed a betegség. Az Európai Unión belül Olaszországban, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban terjed még járványszerűen a kanyaró.
A héten New Yorkban egészségügyi szükségállapotot rendeltek, büntetés terhe mellett kötelezővé tették a kanyaró elleni oltást. Pár hete az olasz hatóságok jelentették, hogy az országban az év első 10 hetében csaknem annyi kanyarós megbetegedést jegyeztek fel, mint tavaly egész évben. Az olasz iskolák és óvodák úgy döntöttek, hogy kötelezővé teszik diákjaiknak az oltást, akinek nincs, nem mehet be.
A kanyaró egyértelműen az oltásellenesek tévhitei miatt lángolt fel.
A minden tudományos alapot nélkülöző, különösen a közösségi oldalakon terjedő álhíreknek immár a YouTube és a Facebook is próbál gátat szabni. A Facebookon futó oltásellenes hirdetések azért is voltak veszélyesek, mert nagy számban kerültek a nyilvánosság elé, ezzel komolyan veszélyeztetve az emberek egészségét.
Az Egészségügyi Világszervezet tavaly arról számolt be, hogy most már az oltásellenesség a legveszélyesebb járvány a világon.
A kanyaró rendkívül ragályos fertőző betegség,
amely a kiütések megjelenése előtt már 4 nappal fertőzhet, és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még 4 napig tart. A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. A kezdeti tünetek után 2-4 nappal jelennek meg a bőrkiütések, melyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti.
A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült, illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek.
Kanyaró ellen védett minden immunkompetens személy, aki átesett természetes kanyaró-fertőzésen. A kanyarón átesni szinte minden esetben élethosszig tartó védelmet ad, a kétszeri megbetegedés rendkívül ritka. Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenhetett. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró. Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, amelynek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült. Mindössze elvétve van olyan, aki 47 évesnél idősebb, nem oltott és nem vészelte át gyermekkorban a kanyarót.
A hosszútávra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két dózis oltóanyag beadása (oltás és újraoltás) történik.
Az első kanyaró elleni oltást 15 hónapos korban kapják meg a kisgyermekek MMR kombinált oltóanyagként, majd 11 éves korban iskolai kampányoltás keretében részesülnek újraoltásban, ugyancsak MMR vakcinával.
Immunológiailag sérültek (kezelés miatt vagy veleszületett immunhiány következtében) között 2 oltás ellenére is előfordulhat fertőzés. Ezen betegek védettségének ellenőrzése szükséges – magyarázta dr. Kulcsár Andrea, a fertőző betegségek szakorvosa, a Medikids védőoltási tanácsadója.
A részleges oltási sorozattal oltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb. A komplett oltási sor (2 oltás minimum 4 hét időközzel) a szakirodalmi adatok alapján 99%-os védelmet biztosít.