A túl sok fehérje sem jó a csecsemőnek
Friss kutatások szerint a túlzott, illetve nem megfelelő szerkezetű fehérje az első két életévben egyaránt növeli a későbbi elhízásra való hajlamot és az allergia kockázatát.
Az OECD 2014-es egészségügyi felmérése szerint a magyarok voltak a legelhízottabbak Európában. Miközben a felnőttek 28 százaléka túlsúlyos, már a gyermekeinket is veszélyezteti a kövérség: 2 és 17 éves kor között minden ötödik gyermek túlsúlyosnak számít.
A mozgásszegény életmód, a túlzott kalóriabevitel, szénhidrát- és zsírfogyasztás mellett, van még egy tényező, amely az elhízásra való hajlam mögött áll. Mint az IDEFICS* nemzetközi kutatás igazolta, a kisgyerekkorban történő túlzott illetve a nem megfelelő szerkezetű fehérje fogyasztása érdemben növeli a későbbi elhízás kockázatát, sőt szerepet játszhat az – elmúlt 15 évben megtízszereződött gyakoriságú – allergia kialakulásában is.
A túlzott, illetve nem megfelelő fehérjebevitel hatással van az ebben a korban kialakuló zsírsejtekre. A zsírsejtek számának növekedése mellett a túlzott fehérjebevitel fokozza az inzulintermelést, ez pedig fokozza az éhségérzetet, ami szintén hozzájárul a felesleges súlygyarapodáshoz. De a fejlődő vesék túlterhelése is olyan jelenség, amely miatt indokolt a fehérje túlfogyasztását kerülni – áll a kutatás következtetéseiben. Azt is kimutatták, hogy rövid távon a túlzott fehérjebevitel felelős a vese méretének csökkenéséért, illetve a nem megfelelő bélrendszeri működésért.
Fehérje és szoptatás
Az anyatej a tehéntejjel összevetve például kisebb arányban tartalmaz fehérjét, de ennek a fehérjének az összetétele is különböző: egy, az ember számára nehezen, vagy egyáltalán nem emészthető fehérjéből, az úgynevezett kazeinből áll például a tehéntej 70 százaléka, míg az anyatej ebből a fehérjéből kevesebb, mint harmadnyit tartalmaz.
A szoptatás helyett (vagy mellett kiegészítésként) tápszerrel táplált gyermekek közül azok, akiket az anyatejnél jóval nagyobb fehérjearányú tápszerrel etettek, 2,5-szer nagyobb eséllyel lettek túlsúlyosak 6 éves korukig.
A fehérje az emberi test fejlődése és egészsége szempontjából az egyik legfontosabb makro-tápanyag, amely 21 aminosavból áll össze. A fehérje a növekedés egyik legfontosabb eleme, minden sejt kialakulásához, pótlásához hozzájárul. Katalizátora minden kémiai folyamatnak a testben, szállítja többek között a vasat és az oxigént, segíti az immunrendszer reakcióit, felel a sav-bázis egyensúlyért, azaz például a megfelelő emésztésért, a jó anyagcseréért.
* A IDEFICS (Identification and prevention of Dietary and Lifestyle induced health Effects in Children and infantS, 2015) azt vizsgálta, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a gyerekek elhízásában. Az európai szintű kutatásban több mint 2500, két és kilenc év közötti gyermeket vizsgáltak, Magyarországról a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikája vett részt a kutatásban.