Megfázás, nátha: a gyermekorvos szerint ezekre figyeljünk télen
Amint beköszönt a tél, gyakoribb lesz az úgynevezett megfázás, nátha. A felső és alsó légúti betegségek és az influenza azok, amelyek a legtöbb gyermekorvosi segítséget igénylik – mondja dr. Külkey Orsolya csecsemő- és gyermekgyógyász.
Tekintsük ezeket a betegségeket normálisnak, természetesnek — tanácsolja a gyermekorvos, a gyermekek immunrendszere ugyanis úgy alakul ki, majd úgy erősödik, hogy találkoznak az egyes betegségek kórokozóival, és bizony, betegek lesznek. Majd leküzdik, és így „megtanulja” az immunrendszerük kezelni, legyőzni a későbbiekben már átélt betegségeket – teszi hozzá a Medikids gyermekorvosa.
Persze fontos, hogy megelőző óvintézkedéseket tegyünk, illetve a felépülést segítsük. A megelőzés kulcsa az életmódban rejlik: a gyermeknek változatosan, kiegyensúlyozottan kell étkeznie, legalább napi 500-600 gramm szezonális zöldséget-gyümölcsöt kell fogyasztania, egyéb szénhidrátban szegény étrend mellett.
Ma már tudjuk, hogy a D-vitamin fontosabb immunerősítő, mint a C-vitamin, tehát a szabadban való tartózkodás mellett, javasolt az egész téli szezonban – és nem csak 3 éves korig – D-vitamint adni. D-vitamint akkor is szedhet a gyermek, ha mellé multivitamin készítményt is kap
– tanácsolja dr. Külkey. Ugyanakkor érdemes kivizsgálni, van-e a gyermeknek vashiánya vagy vérszegénysége, nagyon sokszor ez is hajlamosít a fertőzésekre.
Mit tegyünk, ha gyakran beteg a gyermek?
Dr. Külkey Orsolya vizsgálat közben
Ha megfelelő életmód, táplálkozás, vitamin- és nyomelem ellátottság ellenére gyakran beteg a gyermek, érdemes immunerősítőket adni. Ez orvosi felügyelet mellett, vényköteles immunerősítők alkalmazását jelentheti. Ezek a készítmények baktérium derivátumokat tartalmaznak, és célzottan, a leggyakoribb bakteriális kórokozók tekintetében készítik fel az immunrendszert a téli rohamra.
A terápiát fontos egyénre szabni,
így az adagolásuk eltérhet a betegtájékoztatóban szereplő adagolástól.
Az is előfordul, hogy az első megbetegedés sorozat után góc marad a gyermek szervezetében, és ennek a gócnak az eltávolítása vezet csak teljes gyógyuláshoz. Jellemzően orrmandula vagy torokmandula műtét, fülműtét lehet ilyen.
Dr. Külkey Orsolya fontosnak tarja, hogy a gyermek csak az elkerülhetetlen és legszükségesebb esetekben kapjon antibiotikumos kezelést. Az antibiotikumok használata ugyanis, bár kényelmes, hiszen gyorsan enyhítik a tüneteket és gyorsan munkaképessé teszik a szülőt, nem vezetnek az immunrendszer erősödéséhez. Ez pedig egy ördögi kört okoz.
Meddig mehet közössége, és mikor maradjon otthon a beteg gyermek?
Dr. Külkey Orsolya vizsgálat közben
A tél beköszöntével vagy járvány idején nem ritka, hogy a gyermek 3-4 napot közösségbe jár, majd egy-két hétig betegség miatt otthon kell maradnia. Kényelmetlen, de elkerülhetetlen, így jó, ha a szülőnek mindig van egy B-terve arra az esetre, ha otthon kell maradnia a gyermekkel.
Fontos otthon tartani a beteg gyermeket. A teljes gyógyulásig pedig lehetőleg ne vigyük vissza a közösségbe
– tanácsolja dr. Külkey. Egyrészt az ő gyorsabb és hatékonyabb gyógyulása, másrészt a többiek védelme okán.
Sokan az első tüsszentés után már nem engedik oviba, iskolába a gyermeküket, mások pedig akár a lázas állapotig, sőt antibiotikum szedése mellett is hagyják közösségbe járni.
Mi a helyes eljárás?
Nyilván ez a gyermek életkorától, a betegség típusától és a család lehetőségeitől is függ – mondja a csecsemő- és gyermekgyógyász. Kisebb gyermek, rossz általános állapotot okozó nagybetegséggel más megítélés alá esik, mint egy hurutos érettségiző. Ha egy szülő jól ismeri a gyermekét, akkor meg tudja ítélni azt, hogy mik azok a jelek, ami kor őt már nem szabad visszaengedni a közösségbe, mert csak betegebb lesz – mondja a dr. Külkey Orsolya.
