Nátha: okok, tünetek, tudnivalók
Ha jön a hideg, akkor jön a hűlés, megfázás, nátha – a köznyelvben illetve közhiedelemben jócskán keveredik is a hideg idővel társuló betegségek megítélése. Kórokozója mindig a vírus, pontosabban vírusok sokasága, amelyek ráadásul évről-évre újulnak, mutálódnak, és amelyek általában a légutakat támadják.
A nátha a légutak akut, jellemzően láz nélkül zajló vírusos gyulladása. Tünetei az orrváladékozás, dugulás, torokfájás, köhögés, tüsszentés, könnyezés.
Mivel a vírusfertőzések tünetei igen hasonlóak, sokszor tévesen a hideg által okozott betegségnek véljük. A hideg valóban rontja a bőr és a nyálkahártya vérellátását, ez pedig gyengíti a test védekezőképességét, és utat nyit a kórokozóknak.
A náthát okozó vírusok legfőbb hordozói a gyermekek.
Vírus-szezonok idején a gyerekközösségek (óvodák, iskolák, gyermekcsoportok) valóságos gócpontokká válnak: egymást újra és újra fertőzik, és haza is visznek a vírusokból.
Miközben tévhit, hogy a fertőzés iránti fogékonyságot befolyásolhatja a tápláltság, a szív– és érrendszeri megbetegedés, vagy egyéb alapbetegség, fontos szerepet játszik a betegség iránti fogákonyságban az A-immunglobulin hiánya. Ennek a védőanyagnak az a szerepe, hogy megakadályozza a kórokozók behatolását a nyálkahártyába. Ezeknél a gyerekeknél a fertőzések gyakran tovább tartanak, mint az átlagos négy nap. A gyermek is nehezebben viseli a betegséget, és gyakrabban lép fel szövődmény, pl. középfülgyulladás. A gyermekek a fertőzések között nem tudnak megerősödni, és fejlődésük is visszamaradhat.
Ugyancsak hajlamosít a náthára a kifáradás, a stressz, a felső légutak allergiás folyamatai, a menstruációs ciklus közepe táján és hosszú ideig hidegben való tartózkodás.
A legtöbb légúti vírus okozhat heveny náthát. A leggyakoribb kórokozó a rhinovirus – az összes légúti megbetegedés 30-50 százalékáért felelős. Ősszel ez a vírus okozza a náthás esetek kb. 80 százalékát. Több mint száz különböző típusát azonosították. A második leggyakoribb kórokozó a coronavirus, a felnőttek felső légúti fertőzések 7-18 százalékban igazolható. Influenzavírus 5-15 százalékban okozhat náthát. Az enyhe tünetmentes fertőzéstől a súlyos klinikai kórképig terjedhet a fertőzés, a tünetek izomfájdalommal társulnak. A náthás megbetegedések kb. 5 százalékában kettő vagy több vírus mutatható ki egyidejűleg.
A fertőzés gyakran ráterjed az orrmelléküregekre is az orrfújás következtében, a nyálkahártya ott is megduzzad. A folyamat magától gyógyul, antibiotikum kezelést nem igényel. Gyakran a fülkürt működési zavara is jelentkezik, mely elősegíti a középfülgyulladás kialakulását.
TÉNYEK, SZÁMOK
A nátha gyermekkorban 6-8, felnőttkorban 2-4 alkalommal jelentkezik évente. Mivel a rhinovirusnak, az adenovirusnak és az egyéb vírusoknak számos változata van, az újrafertződésre gakorlatilag egész életünkön keresztül fogékonyak maradunk. A rhinovirusok érintéssel vagy cseppfertőzéssel terjednek, az influenza átvitele cseppfertőzéssel történik.
A közönséges nátha tünetei a lappangási idő után hirtelen jelentkeznek, égető érzéssel az orrban és a torokban, ezt tüsszögés, orrfolyás, rossz közérzet, gyengeség, fejfájás és a szem égő érzése kíséri. A tünetek a fertőzést követő 10-12 óra múlva kezdődnek, szemben az influenzával, ahol a lappangási idő 1-7 nap. A tünetek gyorsan kialakulnak, pár nap enyhülnek, a második, harmadik napon a legkifejezettebbek. Füldugulás, orrhang, rekedtség, íz-érzékelési zavar, fejfájás, levertség jelentkezik. Izomfájdalom az influenzára jellemző. A nátha tünetei átlag 7-10 nap alatt megszűnnek, de néha 3 hétig is megmaradnak.
A rhinovirus fertőzés jellegzetes tünete a torokfájás, amelyet követ az orrdugulás, majd az orrfolyás, a tüsszentés és a köhögés. A torokfájás általában gyorsan elmúlik, a kezdetben vízszerű orrfolyás után gyakran gennyes váladékozás jelentkezik.
A nátha rendszerint láztalanul zajlik, de 1-2 napos hőemelkedés előfordul és néha több napig is elhúzódhat. A kisgyermekeknél, csecsemőknél láz is jelentkezhet. A csecsemők az orrlégzés akadályoztatása miatt képtelenek szopni.
A gennyes köpet és az alsó légúti tünetek megjelenése lehet vírus eredetű, de lehet bakteriális fertőzés jele is. Gyermekeknél az enyhe felső légúti megbetegedések kb. 20 százalékában középfülgyulladás alakul ki a 3. vagy 4. napon. Bakteriális szövődmény lehet még az orrmelléküreg-gyulladás és a tüdőgyulladás.
Szüksége van egy jó gyermekorvosra, gyermek fül-orr-gégészre, gyermekpulmonológusra?